Duna Vízisport Aréna
Acélszerkezeti szakági tervezés egy világbajnoki léptékű létesítményen
A Duna Aréna Budapest egyik legismertebb kortárs sportlétesítménye, amely a 2017-es vizes világbajnokság központi helyszíneként került a nemzetközi figyelem középpontjába. A Duna-parti elhelyezkedés, a nagyvonalú épülettömeg és a világeseményhez igazított műszaki tartalom együtt határozzák meg az aréna karakterét. A létesítmény nem kizárólag egy kiemelt sportesemény kiszolgálására jött létre. A világbajnokság után is fontos szerepet kapott a magyar úszósportban, edzések, versenyek és nemzetközi események helyszíneként. Ez a kettős elvárás — az egyszeri világesemény és a hosszú távú sportcélú használat — a tervezési és kivitelezési folyamat egészét meghatározta.
Nagy fesztávú acélszerkezetek szakági tervezése
Csomóponti racionalizálás
BIM-alapú koordináció
Gyárthatóság és szerelhetőség támogatása
Építész tervező: Napur Architect
Megrendelő: kiemelt állami beruházás
Generálkivitelező: Market Építő Zrt.
Acélszerkezeti tervezés, gyártás és szerelés: KÉSZ Csoport
Acélszerkezeti szakági tervezés: bim.GROUP
Anyagfelhasználás: kb. 2400 tonna acél
Befogadóképesség: 6000 fő
Építészeti koncepció és tervezői háttér
A Duna Aréna építészeti tervezője a Napur Architect volt. A tervezési koncepció egyik meghatározó sajátossága az volt, hogy a létesítménynek egyszerre kellett nagy léptékű, reprezentatív sportarénaként és hosszú távon működő, városi sportinfrastruktúraként viselkednie. Az épület megjelenésében és térszervezésében a vízhez, a sporthoz és a nagy közönségforgalomhoz kapcsolódó szempontok egyaránt szerepet kaptak. A nagy fesztávú csarnoktér, a lelátók, a medencetér és a kiszolgáló funkciók olyan összetett rendszert alkottak, amelyben az acélszerkezet nemcsak tartószerkezeti elemként, hanem az épület működését meghatározó háttérrendszerként is kulcsszerepet játszott.
Ideiglenes és végleges működés kettőssége
A projekt egyik legfontosabb sajátossága az ideiglenes és végleges állapot közötti átmenet kezelése volt. A világbajnokság idején az arénának jelentős nézői kapacitást, intenzív forgalmat és nemzetközi sporttechnológiai elvárásokat kellett kiszolgálnia. A rendezvényt követően viszont egy fenntarthatóbb, mindennapi használatra alkalmas létesítményként kellett tovább működnie. Ez a kettősség különösen komoly mérnöki fegyelmet igényelt. Az acélszerkezeti rendszernek a versenyidőszak fokozott igénybevételeit, a gyors kivitelezési ütemet, valamint a későbbi átalakíthatósági és üzemeltetési szempontokat is figyelembe kellett vennie.
Az acélszerkezet mint meghatározó műszaki rendszer
A Duna Aréna egyik legfontosabb szerkezeti eleme a nagy mennyiségű acélból felépülő tartószerkezeti rendszer volt. A tetőszerkezet, a nagy fesztávú lefedések, a lelátókhoz kapcsolódó acélvázas elemek és a kiszolgáló terek szerkezeti kapcsolatai együttesen adták az épület mérnöki vázát. A közel 2400 tonna acél felhasználásával megvalósuló szerkezet nemcsak mérete miatt volt kiemelt feladat. A fesztávok, a csomópontok, a szerelési egységek és a gyártási logika olyan összehangolt tervezést igényeltek, amelyben a statikai megbízhatóság és a kivitelezhetőség azonos súllyal jelent meg.
A bim.GROUP szerepe a projektben
A bim.GROUP a projektben az acélszerkezeti szakági tervezési feladatokat látta el. A munka középpontjában a nagy léptékű, összetett acélszerkezeti rendszer mérnöki feldolgozása állt: a tetőszerkezeti elemek, a lelátói acélvázas rendszerek, a csomóponti kapcsolatok és a gyártásra, szerelésre optimalizált részletek összehangolása. A bim.GROUP szerepe ebben a projektben nem egyszerűen rajzi feldolgozást jelentett. A feladat lényege az volt, hogy a Napur építészeti koncepciójához és a világbajnoki léptékű funkcionális elvárásokhoz olyan acélszerkezeti megoldások kapcsolódjanak, amelyek statikailag megbízhatóak, gyárthatóak, szerelhetőek és a rövid megvalósítási ütemhez is illeszkednek.
Statikai racionalitás és csomóponti gondolkodás
Egy ilyen méretű sportlétesítménynél az acélszerkezeti tervezés egyik legfontosabb kérdése a csomópontok pontos és racionális kialakítása. A csomópontok határozzák meg az erőátadás módját, a szerkezeti merevséget, a szerelési sorrendet és sok esetben a gyárthatóság gazdaságosságát is. A bim.GROUP tervezési munkája során ezért kiemelt figyelmet kapott a részletek mérnöki tisztasága. A nagy fesztávú tetőszerkezeteknél és a lelátókhoz kapcsolódó acélvázas rendszereknél a statikai működés, az anyaghasználat, a kapcsolati logika és a kivitelezési realitás folyamatos összehangolása volt szükséges.
BIM-alapú koordináció gyors projektkörnyezetben
A Duna Aréna projektjében a határidők és a lépték miatt a modellalapú tervezési szemlélet különösen fontos szerepet kapott. A BIM-alapú koordináció segítette a különböző szakági rendszerek összevezetését, a geometriai és szerkezeti kapcsolatok pontosabb kezelését, valamint a tervezési döntések gyorsabb ellenőrzését. A bim.GROUP számára a digitális tervezési háttér nem önálló cél volt, hanem a megvalósíthatóság eszköze. A modellalapú gondolkodás támogatta, hogy az acélszerkezeti megoldások ne csak statikailag legyenek megfelelőek, hanem a gyártás, a szállítás, az emelés és a helyszíni szerelés folyamatába is illeszkedjenek.
Mérnöki háttér egy látható sportikon mögött
A Duna Aréna ma a magyar sportépítészet egyik meghatározó referenciája. A látogatók számára az épület elsősorban a medencetér, a lelátók és a nagyvonalú arénaélmény felől érzékelhető. A háttérben azonban olyan acélszerkezeti rendszer működik, amelynek tervezése nagyfokú szakági koordinációt, statikai pontosságot és kivitelezési szemléletet igényelt. A bim.GROUP hozzájárulása ebben a folyamatban a szerkezeti megvalósíthatóság biztosításában volt meghatározó. Az acélszerkezeti szakági tervezés révén a vállalat olyan mérnöki hátteret adott a projektnek, amely támogatta az építészeti elképzelés, a sporttechnológiai követelmények és a kivitelezési ütem összehangolását.
Világbajnoki lépték, tartós mérnöki érték
A Duna Aréna projektje jól példázza, hogy egy kiemelt sportlétesítmény megvalósítása nemcsak építészeti és kivitelezési teljesítmény, hanem komplex mérnöki koordináció eredménye is. A nagy fesztávok, a jelentős acélmennyiség, az ideiglenes és végleges működés kettőssége, valamint a szoros határidő olyan tervezési helyzetet teremtettek, amelyben a szakági pontosság kulcsfontosságúvá vált. A bim.GROUP szerepe ebben az összetett környezetben a precíz, racionális és kivitelezhető acélszerkezeti megoldások kidolgozása volt. A projekt így nemcsak a magyar sportinfrastruktúra egyik fontos állomása, hanem a bim.GROUP acélszerkezeti szakági tervezési kompetenciájának is kiemelt referenciája.